Ismét együtt

Sziasztok! Meghoztam az első részt! Tudom, hogy tegnapra ígértem, de egész nap nem voltam itthon és este kilenckor már nem volt kedvem felrakni és megszerkeszteni az első részt. Most viszont meghoztam! Jó olvasást kívánok és várom a komikat! :D xo

Ismét együtt


"Annyira bánom, hogy az előző turnéra nem könyörögtem be magam.Már rég ezt kellett volna tennem. Miért csak most jutott eszembe?" -kérdeztem magamtól mikor Niall végre igent mondott. Már azon a január 10-ei estén eldöntöttem, hogy akármi történjék, nem fogok szégyent hozni  bátyámra a turné során. Még akkor sem ha egy 17 éves tini vagyok. Átlagos, akár a többi velem egykorú. Havonta párszor bulizni járok, persze csak mértékkel, sok barátom van, de csak néhány igazi. Egy különbség van köztem és ő köztük, hogy nekik nincs egy bátyjuk, aki egy világhírű banda tagja. Semmi kétség, imádom Niall-t, aki ma végre értem jön! Greg is nagy szerepet játszott abban, hogy elmehessek. Mivel Niall teljes mértékben fel néz rá, ezért nem volt nehéz meggyőzni, hogy vigyen magával engem. Sajnos ez csak hetek múlva jutott eszembe, így borzalmasan sok időm ment kárba a pitizés miatt.

Már délután hármat ütött az óra, de sehol senki. Fel voltam öltözve és csak ültem a kanapén. Anya későig dolgozott, ezért egyedül voltam otthon. Niall-t kettőre vártam. Mikor már elmerültem a gondolataimban, hogy hol lehet már ennyi ideig a testvérem, egyszer csak csengettek. Egyből felkaptam a fejem és a szemem az ajtóra szegeztem. A szívem vadul kalapált, hogy ismét láthatom őt, akit hónapokig csak TV-ben, újságban vagy az interneten láttam. Csak a második csengetésre eszméltem fel. Odaszaladtam az ajtóhoz és óvatosan kinyitottam.
-Késtél. -közöltem, mikor teljesen kitárult az ajtó.
-Neked is szia húgi. -köszönt rám egy vigyorgós, immáron ismét barna hajú, kék szemű srác.
Elmosolyodtam és Niall nyakába ugrottam. Percekig csak magamhoz szorítottam és nagyokat szippantottam az illatából. Imádtam ezt az illatot. Már nem tudom mióta használta ezt a spray-t, de akárhányszor hazajött mindig annyi illatanyagot vettem magamhoz amennyi elég volt a legközelebbi találkozásunkig.
-Annyira hiányoztál! -engedtem el és mélyen a szemébe néztem.
-Te is nekem. -mosolyodott el
-De attól még késtél. -fontam össze a karjaim magam előtt.
-Tudom, és sajnálom. De még beugrottunk anyuhoz. Nem akartunk úgy elmenni Mullingar-ből, hogy nem köszönünk el. -válaszolt.
-Várj! Beugrottatok? Kivel? -néztem rá értetlenül.
-Ohh bocs. Itt vannak a fiuk is. -állt el előlem, és a kocsira mutatott.

Eddig igazából fel sem tűnt, annyira örültem Niall-nek, de tényleg ott voltak. Mind a négyen ott álltak Liam autója mellett. Vagyis csak hárman. Harry a saját autója motorháztetőjének támaszkodva nyomkodta a telefonját.
Egyből kiszúrt mikor felnézett. Rám mosolygott és intett egyet, majd elrugaszkodott az autótól és odament a többiekhez.
-Nem jöttök be? Még is csak február van. -mondtam.
-Nem. Csak beugrottunk érted. Szóval segítek lehozni a cuccod és induljunk.
-Rendben. -bólintottam.
Felmentünk, összeszedtük a csomagjaimat és lesiettünk. Kiléptünk az udvarra, bezártam az ajtót és odasétáltam a fiukhoz.
-Szia Lexi. -ölelt át Liam.
-Hali Lex. -biccentett mosolyogva Zayn.
-Üdvözlöm Alexis. -fogott velem kezet Lou vigyorogva.
-Alex?! -szólalt meg egy rekedtes hang mellőlem. Csak egy valaki hív így. És ez a valaki elkerülte a figyelmem, annyira örültem a fiuknak.
-Harry?! -fordultam oda mosolyogva. Harry átölelt és nyomott egy puszit az arcomra.
-Mehetünk bájgúnár? -nézett ránk pimaszul mosolyogva Louis.
-Persze. -válaszolt Harry. -Jössz velem? -nyitotta ki a kocsiajtót Hazz.
-Én... -kezdtem el, de Niall közbevágott.
-Alexis velünk jön! Szállj be Lex! -szólalt meg mogorván Niall.
Pár pillanatig egymást fürkészték Harry-vel, majd Harry beszállt az autóba, és rálépett a gázra. Néztem ahogy kiáll és elindul. Néhány perc múlva már úton voltunk a szálloda felé.
-Niall. Ez mégis mi volt? -néztem rá.
-Mármint micsoda? -fordult felém.
-Amit lerendeztél a házunk előtt Harry-vel! -emeltem fel a hangom.
Kissé kínos beszélgetésnek néztünk elébe, mivel Niall és köztem Louis ült, az anyós ülésen Zayn, a kormánynál pedig Liam. A fiuk felváltva figyeltek minket. Lou köztünk ülve, Zayn hátrafordulva, Liam pedig néha-néha a visszapillantóból nézett ránk.
-Mi lenne ha ezt később beszélnénk meg? -válaszolt Niall kissé idegesen.
Megforgattam a szemeim és hátradőltem az ülésben. Ez után csendesen telt az út. Mi Niallel csendben voltunk, csak a fiuk váltottak pár szót olykor.