"Utazás!"

Sziasztok! Meghoztam a második részt, igaz kisebb késéssel, de itt van! :) Jó olvasást kívánok! :) xoxo


"Utazunk!"


Másnap reggel kopogásra ébredtem. Kinyitottam a szemem és felültem az ágyamban. Ezt követően ismét kopogtak.
-Szabad! -szóltam ki álmosan.
-Jó reggelt! -köszönt Niall, majd bejött a szobába.-Leülhetek? -mutatott az ágyam szélére.
-Ahha. -válaszoltam.
-Két dolog miatt jöttem. Az egyik, hogy mehetünk reggelizni, a másik pedig a tegnapi. -kezdte el magyarázni.
-Mi volt az az egész Niall? -néztem rá érdeklődve.
-Tudod mielőtt elindultunk kicsit összevesztünk Harry-vel és ezért haragudtam rá annyira. Ráadásul még is csak az én húgom vagy, nehogy már vele menj egy kocsival. -tárta szét a karjait.
-Értem. -mosolyodtam el halványan.
-Szóval sajnálom. -nézett rám bűnbánóan.
-Tényleg semmi baj, csak furcsa volt a szitu. Te nem ilyen vagy! Soha nem láttalak még ilyen komolynak. -ráztam meg a fejem.
-Igaz. Sajnálom Lex. -ölelt meg.
-Jól van, megbocsájtok. Viszont most menjünk kajálni mert éhen halok! -pattantam föl.


Délután egy óra volt. Elkezdtünk összecuccolni. Lementünk a kisbuszhoz és bepakoltuk a csomagjainkat.
-Harry? -fordultam oda Zayn-hez, miután körbe vizslattam, hátha kiszúrom Hazz-t.
-Már tegnap elutazott. -válaszolt.
-Ohh...rendben. -mondtam.
Elutazott? Máris? De hisz mindig õ az utolsó aki megérkezik a koncert helyszínére. Furcsa. A reggelinél is őt kerestem, de nem tudtam, hogy rákérdezzek vagy sem, hogy hol is van. Végül is 19 éves felnőtt ember, nem kell, hogy mindenről beszámoljon a fiuknak.


Fél háromra kiértünk a reptérre és nem sokkal később már a fiuk magángépén ültünk. Liam Niall mellett, Zayn pedig Louis mellett foglalt helyet. Én saját kérésemre egyedül ültem. Igaz a srácok vagy ezerszer megkérdezték, hogy ne üljenek-e mellém, hogy jó lesz-e nekem így magányosan. Valahogy nem volt kedvem hozzájuk. Ezen meg is voltak lepődve mert eléggé társasági ember vagyok. Viszont most Harry kattogott az agyam. Vajon hol lehet, és mit csinálhat? Még mindig dühös Niall-re vagy már el is felejtette a dolgot? Ezeken gondolkodtam az út nagy részén, majd mikorra már feleszméltem le is szállt a gép. A reptéren néhány fotós és pár rajongó várt a fiukra. Ők fényképeztek a fanokkal és mosolyogtak a villogó kamerákba. Ezzel nem is lett volna semmi baj, de az eléggé zavart, hogy engem is jó párszor lencsevégre kaptak.
Amilyen gyorsan lehet átvágtunk a reptéren, majd beszálltunk a hatalmas turnébuszba. Elsőnek én szálltam fel. A sofőr udvariasan köszönt, én motyogtam egy "heló"-t és ledobtam a kézitáskám az egyik fotelba. A fiuk sorba felszálltak a buszba és levetették magukat valahova.
-Nézz csak körül! -szólalt meg Liam mosolyogva.
Mintha valami tíz szobás villáról lett volna szó. Jó, nem mondom, kíváncsi voltam mit rejt ez a körülbelül harminc négyzetméteres helyiség. Elindultam. Egy kanapé, egy ajtó, amire a "toilet" felírat volt írva, egy másik ajtó, ami valószínűleg a zuhanyzó lehetett, három emeletes ágy, egy félmeztelen Harry, egy...Várjunk! Egy félmeztelen Harry??!! Azt hiszem Harry észrevette, hogy nincs egyedül, mivel egyből felnézett és elmosolyodott.
-Szia Alex! -köszönt.
-Szia Hazz! -válaszoltam és leültem mellé az ágyra. Harry belecsúsztatta a zsebébe a telefont és rám nézett.
-Miujság? -kérdezte az arcomat fürkészve.
-Eltűntél tegnap! -tértem a lényegre. Erre kissé feszült lett és felállt.
-Tudom. És sajnálom. Az az igazság, hogy már el akartam mondani...
-Niall elmondta. Összekaptatok és te elmentél megnyugodni. -magyaráztam.
-Tényleg? -kérdezte, mintha azt sem tudná miről beszélek.
-Vagy nem így volt? -álltam mellé kissé gyanakodva.
-Ööö...de, csak nem gondoltam, hogy már elmondta neked Niall. -válaszolt. Még mindig kissé gyanakodva néztem rá, de tudtam, nem fog megtörni. Ismerem. Nem egy árulkodós fajta, szóval inkább hagytam.
-Hát jó. -rántottam vállat. -Hoztam neked valamit. -mosolyodtam el és elkezdtem matatni a zsebembe. -Tessék! -nyomtam a kezébe a meglepetést. Harry először rám, majd az ajándékra nézett.
-Ez nagyon szép! -nézett rám, amitől ösztönösen elmosolyodtam. -De ezt miért kapom? -kérdezte, majd ismét a nyakláncra nézett, amin egy "H" betűs medál volt.
-Utószülinapi ajándék.
-Köszönöm. -ölelt át. 
Viszonoztam az ölelést. A haja csikizte az arcom, az illatától pedig teljesen oda voltam.
-Semmiség. -engedtük el egymást.
-Lexi! Leszállunk! -kiabált hátra Niall, majd lépteket hallottam és megjelent a bátyám. -Hát ti? -nézett ránk.
-Csak beszélgettünk. -válaszoltam egyszerűen. Oké, nem mondom kicsit félreérthetőnek tűnhetett ahogy Harry-vel kábé húsz centire álltunk egymástól, de nem történt semmi. Sajnos...! Atyám miket beszélek itt?