Próba kicsit durvábban.

Sziasztok! :) Meghoztam a harmadik részt! :DD Nagyon örülnék néhány kominak, és feliratkozónak! Jó olvasást kívánok! :)) xoxo


Próba kicsit durvábban.



Miután lejöttünk a buszról, és elfoglaltuk a szobáinkat, én gyors elköszöntem és nem jöttem ki másnap reggelig. Alig aludtam az éjjel. Forgolódtam és kattogott az agyam. Vajon mi volt ez a hirtelen kirohanás a részemről? Miért vágytam arra, hogy Harry és köztem történjen valami? Miért vágyom rá még mindig? Hisz amióta ismerem a srácokat, egytől-egyig bátyámnak tekintem őket. Soha nem néztem rájuk úgy, mint férfira. Egy férfira, aki a pasim lehetne
Most pedig! Megakad a szemem a kidolgozott felsőtestén, odavagyok az illatáért, és ha rágondolok mosolyra húzodik a szám, sőt néha még a hasam is görcsbe rándul. De én nem érezhetek Harry iránt semmit! Nem szabad! Több millió lány utálna meg, ráadásul nem is kellek Harry-nek! Bárkit megkaphat, akit csak akar!

Délután kettőkor elindultunk. A fiuk a koncert előtt még próbálnak, szóval addig én a nézőtéren gubbasztottam. Leültem a leghátsó sorba és figyeltem a srácokat. Már vagy fél órája zajlott a próba, mikor egyszer csak mindenki elhallgatott és a fiuk elkezdtek őrjöngeni.
-Paul! Ezek mit keresnek itt? -üvöltött Zayn.
-Ők az előzenekarotok. -válaszolt a menedzser teljes nyugalommal.
-Hogy mink? -kérdezte egyszerre Lou, Zayn és Niall.
Harry szitkozódott, Liam nem szólt semmit, de láthatólag nem volt boldog. Eddig csak a fiuk viselkedésére figyeltem, és oda sem néztem kik azok akik ilyet váltanak ki a srácokból. Lassan megfordultam és megláttam az Union J-t. Négy fiatal srác sétált be a stadionba kicsit lassabban a kelleténél. Nem tudom, hogy tartottak-e attól, mi fog történni vagy szimplán tényleg ilyen lassan mennek. Ahogy elhaladtak mellettem, egytől-egyig megbámultak, de

Geogre rám mosolygott. Ohh az a mosoly! Enyhén visszamosolyogtam és éreztem, ahogy full vörös lesz az egész arcom, úgy hogy inkább gyors a telefonom zenelejátszóját kezdtem el nézegetni. Mikor továbbhaladtak újra felnéztem. A két banda között nagy volt a feszültség. Láttam ahogy Harry mond valamit egy gúnyos mosoly keretében, majd néhány pillanat múlva lehervadt a mosoly az arcáról és elkezdte lökdösni George-ot. A srác először hagyta és nem foglalkozott vele, viszont mikor legközelebb feleszméltem Harry kapott egy jobbost. George nem egy izomember, de akkorát ütött, hogy Hazz kifeküdt. Felpattantam és elkezdtem rohanni a színpad felé. Még épp időben értem oda. Odaugrottam a két banda közé, mielőtt szét verik egymást. Reméltem, hogy egy lánynak csak nem esnek neki. Legnagyobb szerencsémre így történt. A srácok leálltak, de a legtöbbjüknek még mindig ökölbe volt szorítva a keze, vagy kidudorodott az ér a nyakán.
-Elég! -szólaltam meg nem túl hangosan.
-Hugi ezek egy tapló banda! -mutatott az Union J tagjaira idegesen.
-Hugi mi? -nézett rám George pimaszul mosolyogva. Erre csak megforgattam a szemem és ismét Niall-re néztem, aki most tombolt. A többiek nagyjából lenyugodtak mindkét csapat részéről, csak Niall és George nézett farkasszemet. Niall idegesen, George pedig mosolyogva tartotta a szemkontaktust.
-Akadj-le-a-húgomról! -szótagolta Niall dühösen.
-Különben? -kérdezte George még szélesebb mosollyal.
Erre Niall már nem válaszolt, hanem kikerült és leterítette George-ot. Ott ütötte ahol csak tudta. Niall, az én bátyám, aki szerintem még senkit nem bántott.
-Szedjétek már le róla! -üvöltöttem oda a fiúknak, mivel az Union J-s srácok, akik segíteni akartak George-nak mind a földön végezték. Niall mindegyiknek behúzott egyet. Zayn, Louis és Liam egyből eszméltek és nagy nehezen lerángatták Niall a srácról.
-Engedjetek! Még nem kapott eleget! -kiabálta Niall, miközben a fiuk lefogták. George-ot a csapat társai felszedték a földről és beleültették a székbe. George magánál volt, de pocsékul nézett ki. Vérző orr, felszakadt szemöldök, és kékes-lila folt a szeme alatt.
-Nyugodj meg Niall! -üvöltöttem rá miután odamentem hozzá. -Azt akarod, hogy lecsukjanak? -folytattam a kiabálást.
Niall és a többiek is csak pilláztak a kirohanásomon. Oké, nem mindennap oltom le a bátyámat amiatt, hogy szétver valakit, de most kitört belőlem.
-És ha most megbocsájtasz, megnézem azt a fiút akit szétvertél! -mutattam oda George-ra még mindig idegesen.
Niall nem nagyon örült, de nem mert megszólalni. Oda siettem George-hoz, aki egy fokkal jobban nézett ki, mint perce.
-Hogy vagy? -kérdeztem aggódva.
-Voltam már jobban is. -válaszolt kisebb nyögések kíséretében.
-Sajnálom. Niall soha nem viselkedett még így. -magyaráztam.
-Nem a te hibád. -mosolygott rám kínkeservesen.
-Szükséged van valamire? -kérdeztem.
-Csak a telefonszámodra és persze a nevedre. -kacsintott rám.
-Nem korai ez még egy kicsit? A bátyja az előbb akart szétverni. -válaszolt helyettem Josh.
-Igaza van haver! Szerintem hagyd, hogy lenyugodjanak a kedélyek. -helyeselt Jaymi.
-Nem érdekel! -vágott vissza George.
-Néha túlságosan is keménynek érzi magát! -nevette el magát JJ.
-Megint meg akarja veretni magát. -rázta a fejét Josh.
-Ha rajtam múlik nem fog téged többé megverni! -jelentettem ki. -És titeket sem! -néztem a többiekre. -Ti jól vagytok? -kérdeztem, mivel eszembe jutott, hogy ők is kaptak.
-Túléljük. -mosolygott rám Jaymi. -És ő is. -csapott George hátára, aki ettől kicsit megrökönyödött.
-Biztos? -kérdeztem még mindig kicsit aggodalmasan.
-Persze! Kicsempésszük az épületből és kap otthon egy kis jeget a cuki pofijára. A rajongók a végén még rosszul lesznek ha nem egy édes arcú George-ot kapnak a koncerten. -magyarázta Josh.
Ezen csak nevettem. Valahol igaza volt. George-ot nem azért szeretik a lányok mert mondjuk izmos, hanem mert angyalian mosolyog.
-Értem. Viszont én most megyek és beszélek a bátyámmal, mielőtt neki esik egy akárkinek is, aki rám néz. -forgattam meg a szemem.
-Legalább a neved mond meg! -kiáltott utánam George, mikor már elindultam.
-Alexis. -fordultam vissza egy pillanatra, majd mentem tovább.

"Utazás!"

Sziasztok! Meghoztam a második részt, igaz kisebb késéssel, de itt van! :) Jó olvasást kívánok! :) xoxo


"Utazunk!"


Másnap reggel kopogásra ébredtem. Kinyitottam a szemem és felültem az ágyamban. Ezt követően ismét kopogtak.
-Szabad! -szóltam ki álmosan.
-Jó reggelt! -köszönt Niall, majd bejött a szobába.-Leülhetek? -mutatott az ágyam szélére.
-Ahha. -válaszoltam.
-Két dolog miatt jöttem. Az egyik, hogy mehetünk reggelizni, a másik pedig a tegnapi. -kezdte el magyarázni.
-Mi volt az az egész Niall? -néztem rá érdeklődve.
-Tudod mielőtt elindultunk kicsit összevesztünk Harry-vel és ezért haragudtam rá annyira. Ráadásul még is csak az én húgom vagy, nehogy már vele menj egy kocsival. -tárta szét a karjait.
-Értem. -mosolyodtam el halványan.
-Szóval sajnálom. -nézett rám bűnbánóan.
-Tényleg semmi baj, csak furcsa volt a szitu. Te nem ilyen vagy! Soha nem láttalak még ilyen komolynak. -ráztam meg a fejem.
-Igaz. Sajnálom Lex. -ölelt meg.
-Jól van, megbocsájtok. Viszont most menjünk kajálni mert éhen halok! -pattantam föl.


Délután egy óra volt. Elkezdtünk összecuccolni. Lementünk a kisbuszhoz és bepakoltuk a csomagjainkat.
-Harry? -fordultam oda Zayn-hez, miután körbe vizslattam, hátha kiszúrom Hazz-t.
-Már tegnap elutazott. -válaszolt.
-Ohh...rendben. -mondtam.
Elutazott? Máris? De hisz mindig õ az utolsó aki megérkezik a koncert helyszínére. Furcsa. A reggelinél is őt kerestem, de nem tudtam, hogy rákérdezzek vagy sem, hogy hol is van. Végül is 19 éves felnőtt ember, nem kell, hogy mindenről beszámoljon a fiuknak.


Fél háromra kiértünk a reptérre és nem sokkal később már a fiuk magángépén ültünk. Liam Niall mellett, Zayn pedig Louis mellett foglalt helyet. Én saját kérésemre egyedül ültem. Igaz a srácok vagy ezerszer megkérdezték, hogy ne üljenek-e mellém, hogy jó lesz-e nekem így magányosan. Valahogy nem volt kedvem hozzájuk. Ezen meg is voltak lepődve mert eléggé társasági ember vagyok. Viszont most Harry kattogott az agyam. Vajon hol lehet, és mit csinálhat? Még mindig dühös Niall-re vagy már el is felejtette a dolgot? Ezeken gondolkodtam az út nagy részén, majd mikorra már feleszméltem le is szállt a gép. A reptéren néhány fotós és pár rajongó várt a fiukra. Ők fényképeztek a fanokkal és mosolyogtak a villogó kamerákba. Ezzel nem is lett volna semmi baj, de az eléggé zavart, hogy engem is jó párszor lencsevégre kaptak.
Amilyen gyorsan lehet átvágtunk a reptéren, majd beszálltunk a hatalmas turnébuszba. Elsőnek én szálltam fel. A sofőr udvariasan köszönt, én motyogtam egy "heló"-t és ledobtam a kézitáskám az egyik fotelba. A fiuk sorba felszálltak a buszba és levetették magukat valahova.
-Nézz csak körül! -szólalt meg Liam mosolyogva.
Mintha valami tíz szobás villáról lett volna szó. Jó, nem mondom, kíváncsi voltam mit rejt ez a körülbelül harminc négyzetméteres helyiség. Elindultam. Egy kanapé, egy ajtó, amire a "toilet" felírat volt írva, egy másik ajtó, ami valószínűleg a zuhanyzó lehetett, három emeletes ágy, egy félmeztelen Harry, egy...Várjunk! Egy félmeztelen Harry??!! Azt hiszem Harry észrevette, hogy nincs egyedül, mivel egyből felnézett és elmosolyodott.
-Szia Alex! -köszönt.
-Szia Hazz! -válaszoltam és leültem mellé az ágyra. Harry belecsúsztatta a zsebébe a telefont és rám nézett.
-Miujság? -kérdezte az arcomat fürkészve.
-Eltűntél tegnap! -tértem a lényegre. Erre kissé feszült lett és felállt.
-Tudom. És sajnálom. Az az igazság, hogy már el akartam mondani...
-Niall elmondta. Összekaptatok és te elmentél megnyugodni. -magyaráztam.
-Tényleg? -kérdezte, mintha azt sem tudná miről beszélek.
-Vagy nem így volt? -álltam mellé kissé gyanakodva.
-Ööö...de, csak nem gondoltam, hogy már elmondta neked Niall. -válaszolt. Még mindig kissé gyanakodva néztem rá, de tudtam, nem fog megtörni. Ismerem. Nem egy árulkodós fajta, szóval inkább hagytam.
-Hát jó. -rántottam vállat. -Hoztam neked valamit. -mosolyodtam el és elkezdtem matatni a zsebembe. -Tessék! -nyomtam a kezébe a meglepetést. Harry először rám, majd az ajándékra nézett.
-Ez nagyon szép! -nézett rám, amitől ösztönösen elmosolyodtam. -De ezt miért kapom? -kérdezte, majd ismét a nyakláncra nézett, amin egy "H" betűs medál volt.
-Utószülinapi ajándék.
-Köszönöm. -ölelt át. 
Viszonoztam az ölelést. A haja csikizte az arcom, az illatától pedig teljesen oda voltam.
-Semmiség. -engedtük el egymást.
-Lexi! Leszállunk! -kiabált hátra Niall, majd lépteket hallottam és megjelent a bátyám. -Hát ti? -nézett ránk.
-Csak beszélgettünk. -válaszoltam egyszerűen. Oké, nem mondom kicsit félreérthetőnek tűnhetett ahogy Harry-vel kábé húsz centire álltunk egymástól, de nem történt semmi. Sajnos...! Atyám miket beszélek itt?

Ismét együtt

Sziasztok! Meghoztam az első részt! Tudom, hogy tegnapra ígértem, de egész nap nem voltam itthon és este kilenckor már nem volt kedvem felrakni és megszerkeszteni az első részt. Most viszont meghoztam! Jó olvasást kívánok és várom a komikat! :D xo

Ismét együtt


"Annyira bánom, hogy az előző turnéra nem könyörögtem be magam.Már rég ezt kellett volna tennem. Miért csak most jutott eszembe?" -kérdeztem magamtól mikor Niall végre igent mondott. Már azon a január 10-ei estén eldöntöttem, hogy akármi történjék, nem fogok szégyent hozni  bátyámra a turné során. Még akkor sem ha egy 17 éves tini vagyok. Átlagos, akár a többi velem egykorú. Havonta párszor bulizni járok, persze csak mértékkel, sok barátom van, de csak néhány igazi. Egy különbség van köztem és ő köztük, hogy nekik nincs egy bátyjuk, aki egy világhírű banda tagja. Semmi kétség, imádom Niall-t, aki ma végre értem jön! Greg is nagy szerepet játszott abban, hogy elmehessek. Mivel Niall teljes mértékben fel néz rá, ezért nem volt nehéz meggyőzni, hogy vigyen magával engem. Sajnos ez csak hetek múlva jutott eszembe, így borzalmasan sok időm ment kárba a pitizés miatt.

Már délután hármat ütött az óra, de sehol senki. Fel voltam öltözve és csak ültem a kanapén. Anya későig dolgozott, ezért egyedül voltam otthon. Niall-t kettőre vártam. Mikor már elmerültem a gondolataimban, hogy hol lehet már ennyi ideig a testvérem, egyszer csak csengettek. Egyből felkaptam a fejem és a szemem az ajtóra szegeztem. A szívem vadul kalapált, hogy ismét láthatom őt, akit hónapokig csak TV-ben, újságban vagy az interneten láttam. Csak a második csengetésre eszméltem fel. Odaszaladtam az ajtóhoz és óvatosan kinyitottam.
-Késtél. -közöltem, mikor teljesen kitárult az ajtó.
-Neked is szia húgi. -köszönt rám egy vigyorgós, immáron ismét barna hajú, kék szemű srác.
Elmosolyodtam és Niall nyakába ugrottam. Percekig csak magamhoz szorítottam és nagyokat szippantottam az illatából. Imádtam ezt az illatot. Már nem tudom mióta használta ezt a spray-t, de akárhányszor hazajött mindig annyi illatanyagot vettem magamhoz amennyi elég volt a legközelebbi találkozásunkig.
-Annyira hiányoztál! -engedtem el és mélyen a szemébe néztem.
-Te is nekem. -mosolyodott el
-De attól még késtél. -fontam össze a karjaim magam előtt.
-Tudom, és sajnálom. De még beugrottunk anyuhoz. Nem akartunk úgy elmenni Mullingar-ből, hogy nem köszönünk el. -válaszolt.
-Várj! Beugrottatok? Kivel? -néztem rá értetlenül.
-Ohh bocs. Itt vannak a fiuk is. -állt el előlem, és a kocsira mutatott.

Eddig igazából fel sem tűnt, annyira örültem Niall-nek, de tényleg ott voltak. Mind a négyen ott álltak Liam autója mellett. Vagyis csak hárman. Harry a saját autója motorháztetőjének támaszkodva nyomkodta a telefonját.
Egyből kiszúrt mikor felnézett. Rám mosolygott és intett egyet, majd elrugaszkodott az autótól és odament a többiekhez.
-Nem jöttök be? Még is csak február van. -mondtam.
-Nem. Csak beugrottunk érted. Szóval segítek lehozni a cuccod és induljunk.
-Rendben. -bólintottam.
Felmentünk, összeszedtük a csomagjaimat és lesiettünk. Kiléptünk az udvarra, bezártam az ajtót és odasétáltam a fiukhoz.
-Szia Lexi. -ölelt át Liam.
-Hali Lex. -biccentett mosolyogva Zayn.
-Üdvözlöm Alexis. -fogott velem kezet Lou vigyorogva.
-Alex?! -szólalt meg egy rekedtes hang mellőlem. Csak egy valaki hív így. És ez a valaki elkerülte a figyelmem, annyira örültem a fiuknak.
-Harry?! -fordultam oda mosolyogva. Harry átölelt és nyomott egy puszit az arcomra.
-Mehetünk bájgúnár? -nézett ránk pimaszul mosolyogva Louis.
-Persze. -válaszolt Harry. -Jössz velem? -nyitotta ki a kocsiajtót Hazz.
-Én... -kezdtem el, de Niall közbevágott.
-Alexis velünk jön! Szállj be Lex! -szólalt meg mogorván Niall.
Pár pillanatig egymást fürkészték Harry-vel, majd Harry beszállt az autóba, és rálépett a gázra. Néztem ahogy kiáll és elindul. Néhány perc múlva már úton voltunk a szálloda felé.
-Niall. Ez mégis mi volt? -néztem rá.
-Mármint micsoda? -fordult felém.
-Amit lerendeztél a házunk előtt Harry-vel! -emeltem fel a hangom.
Kissé kínos beszélgetésnek néztünk elébe, mivel Niall és köztem Louis ült, az anyós ülésen Zayn, a kormánynál pedig Liam. A fiuk felváltva figyeltek minket. Lou köztünk ülve, Zayn hátrafordulva, Liam pedig néha-néha a visszapillantóból nézett ránk.
-Mi lenne ha ezt később beszélnénk meg? -válaszolt Niall kissé idegesen.
Megforgattam a szemeim és hátradőltem az ülésben. Ez után csendesen telt az út. Mi Niallel csendben voltunk, csak a fiuk váltottak pár szót olykor.

Prológus

Sziasztok! Meghoztam a blogom prológusát. Remélem felkelti az érdeklődéseteket. Ha minden jól megy, holnap már hozom az első részt. Jó olvasást kívánok! Szeretném ha minél több komi és feliratkozás születne! Puszi minden kedves olvasónak! xoxo :)



Prológus

A nevem Alexis Horan. Két bátyám van, Niall és Greg. Niall a One Direction nevű banda tagja. Mivel én vagyok az egyetlen lánytestvér, ezért a tesóim rengeteget foglalkoznak velem. és az életemmel, ami néha kissé nyomasztóvá válik. Számtalan átkönyörgött hetembe került, de sikerült! Niall magával visz a Take Me Home nevű világ körüli turnéra. Niall ma, egy nappal a turné kezdete előtt vesz fel Mullingar-ben. Innen indulunk tovább Angliába, ahol kezdetét veszi a koncertsorozat.



Főszereplők:


Alexis Horan:

Niall Horan húga. Kedves, okos lány. Nagyon szereti a bátyát, de néha kikészíti az, hogy testvére beleszól az életébe. A történetben választania kell két srác közül, ami egyáltalán nem lesz egyszerű, mivel Niall egyik kapcsolatát sem támogatja.






One Direction:

Niall Horan: Alexis bátyja, aki félti húgát a szerelmi csalódásoktól, ezért nem nagyon örül mikor kiderül kik harcolnak testvére kegyeiért.
Harry Styles: Amióta ismeri Alexis-t, azóta oda van érte, az érzelmeit azonban nem meri bevallani. Egyrészt azért mert fél az elutasítástól, másrészt Niall-nek tett egy ígéretet, a többi sráccal egyetemben.
Liam Payne, Louis Tomlinson, Zayn Malik: A One Direction többi tagja, akik néha már azt sem tudják melyik barátjuk pártját fogják.

George Shelley:

Az Union J tagja /aki nem tudná :D/. Először még csak tetszik neki Alexis, aztán fokozatosan belezúg. Harry-vel ellentétben, őt nem érdekli, hogy Niall mit szól az érzéseihez, élvezi, hogy idegesítheti.